Régészeti állandó kiállítás
Termékenység galéria I.
Köszöntjük látógatóinkat a termékenységidol termében! Az itt kiállított tárgyak réges-régi időkről mesélnek. Olyan időkről, amikor az ember éppen csak megjelent a mai Szarvas környékén...
Nagyjából 9000 évvel ezelőtt történt, hogy a Körös-kultúrának nevezett népcsoport feltűnt ezen a területen. A Balkán felől vándoroltak ide, és magukkal hozták a korszak legnagyobb újítását, a földművelést. Ez hatalmas előrelépés volt az addigi halászó-vadászó-gyűjtögető életmódhoz képest: a megtermelt gabonafélék sokkal több ember ellátását tették lehetővé, és az ekkoriban elterjedő háziállatok számára is táplálékul szolgáltak.
Ezek a változások tovább formálták az emberek életét: megnőtt a népesség, ezzel együtt pedig új technikai vívmányok is elterjedtek: a csiszolt kőeszközök sokkal fejlettebbek lettek, és feltalálták az égetett agyagedényeket. Az öltözködésben az állati bőrök mellett megjelentek a fonalakból szőtt ruhák is. Elterjedtek a földfelszínre épített vert falú lakóépületek.
Ezek az átalakulások a hitvilágot is formálták. A korabeli ember hitének középpontjában a termékenységkultuszok álltak: ezekben fejeződött ki szoros függésük a földműveléstől, az időjárástól, a természettől.
A terem középpontjában álló szobrocska ennek a hitvilágnak a megtestesítője. A kutatás ezeket a szobrokat istennőknek véli, egyes vélemények szerint a leegyszerűsített forma a duális világ férfi-női pólusát jelöli. Ilyen zsírfarú idolból több ezer került elő Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig, jelezve ennek a kultúrának és hitvilágnak az elterjedését. Nevüket a rendkívül felnagyított alsótestükről kapták. Ennek a szobrocskának a darabjai más-más gödörből, egymástól távolról kerültek elő: szinte biztos, hogy szándékosan törték darabokra és ásták el ezeket a darabokat. A szobor orra hegyes, szemét, száját vízszintesen bekarcolt minta jelzi, míg a női jegyeket bekarcolt vonallal és rátett, plasztikus dudorral jelképezték. Homlokán, fején, nyakán és hátán hosszú, fürtökbe rendezett, piros festéknyomos hajábrázolás látható, míg fenékrészét, combját bekarcolt geometrikus minta díszíti.
A jobb oldali falon látható vitrinekben a korszak mindennapi életének jellegzetes tárgyait mutatjuk be. Ezek között megtalálhatóak a földművelés eszközei (pl. agancsból készült kapa, sarló kőbetétei), de bemutatjuk a csiszolt kőbaltákat, a távoli vidékekről hozott kőnyersanyagot, a mindennapokban használt csont eszközöket (pl. kanalakat, árakat, tűket), és a hitvilágra jellemző oltárokat, ember- és állatalakú szobrokat is.
Kiemelt tárgy
Zsírfarú agyagszobor (Körös kultúra)
A zsírfarú nőt ábrázoló phallostestű agyagszobor két töredéke: felsőtest és a bal alsótest. Az idol mindkét része más-más gödörből, egymástól távolabb került elő, Makkay János 1978-as ásatása során Endrőd-Szujókerszt lelőhelyen. A szobor orra hegyes, szemét, száját vízszintesen bekarcolt minta jelzi, míg a női princípiumokat bekarcolt vonallal és rátett, plasztikus dudorral jelképezték. Homlokán, fején, nyakán és hátán hosszú, fürtökbe rendezett, piros festéknyomos hajábrázolás látható, míg fenékrészét, combját bekarcolt geometrikus minta díszíti.
Termékenység galéria II.
Üdvözljük a háromsszögfejű idol termében! Az itt látható szobrocska az újkőkorból, a neolitikumból származik, nagyjábol 7000 évvel ezelőtt készült. Ez az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának kora, melyet a teremben látható tárgyak segítségével mutatunk be önöknek.
Ebben az időszakban tovább fejlődtek a mezőgazdasági technikák. Így tudták növelni a terméshozamot, ennek következtében pedig megnőtt a lakosság létszáma. Ez hatással volt az emberek kapcsolataira is: korábbi családi, nagycsaládi közösségek mellett már megjelennek a nagyobb falusias jellegű, törzsi közösségek is. A korszak végére állandó központi települések alakultak ki. Ezeknél jellemző volt, hogy az elbontott épületek törmelékét elegyengették, és a helyükön új házakat építettek. Így több száz év alatt a sík területből kiemelkedő lakódombok, ún. tellek jöttek létre. A tellek körül kisebb települések sora található, ahol a központ lakói számára termelték az élelmet.
Ebben az időszakban jelent meg az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája. A nevét a jellegzetes vonalas geometrikus díszítési stílusáról kapta, mely a különböző kerámia tárgyakon figyelhető meg. Szarvas környékén ennek a kultúrának több változata is létrejött. Az újkőkor végére egy igen fejlett, Tiszai-kultúrának nevezett tell-kultúra alakul ki a környéken, mely átnyúlik a rézkorba is. Ennek a kultúrának a népe már élénk kereskedelmi kapcsolatot folytatott a környezetével és talán már az írást is ismerhette.
Kiemelt Tárgy
Háromszög fejű idol (Alföldi Vonaldíszes Kultúra)
A terem közepén látható háromszögfejű szobor a korszak egyik legnagyobb méretű emberalakú alkotása. A figura teste lapos, téglatest formájú, felületén bekarcolt geometrikus motívumok látszanak. Ezek a vonalak a ruhák szövésének mintázatát utánozzák. Jellemző a testtől élesen elváló, külön megmintázott, háromszög alakú fej, ami valószínűleg egy maszkot viselő istenséget ábrázol. A testen megfigyelhető furatok talán a szobor felfüggesztéséhez kellettek. Ezek segítségével helyezhették el a ház egy kitüntett pontján, ahol a hozzá kapcsolódó szertartásokat végezték. Amíg az arc kialakítása plasztikus, addig a karok és a lábak ábrázolása elnagyolt.
Az idolt körülvevő négy vitrinben az újkőkor középső és utolsó időszakának jellegzetes edényeit és kultikus tárgyait mutatjuk be. A teremben megtekinthető videóból kiderül, hogyan érkeztek ide a földművesek és kultuszaik hogyan kötődtek továbbra is a termékenységhez.
A falon lévő mozgalmas képeken az újkőkori élet mindennapjainak mozzanatait lehet tanulmányozni.